line
line
Itt vagy:Címlap + Szálláshelyek + Super User
szerda, 13 április 2016 09:26

Tájékoztató "Huták Virágai" Népdalkör

Tájékoztató

Köszönetnyilvánítás




A "Huták Virágai" Népdalkör tájékoztatja az érdeklődőket,
hogy 2016. április 9-én Mezőkövesden
a XI. Vas Lajos Népzenei Találkozón és Versenyen eredményesen szerepelt.

A népdalkör köszönetét fejezi ki a támogatóknak:
Pálháza Város Önkormányzatának,
Pálháza Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatának,
valamint Szebeni Endre polgármesternek, aki magánadományával hozzájárult az eredményes szerepléshez.


Pandák Pál
művészeti vezető

szerda, 06 április 2016 13:48

Hirdetmény az óvodai felvételiről

20160406140744225 ovi page 0

péntek, 18 október 2013 10:57

Városi Könyvtár

 

 

Könyvtár típusa: Városi Könyvtár

Település: Pálháza 3994 Dózsa György út 151.

Vezető: Hörcsik Balázs

E-mail:  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Tel.: 06 20/58-68-839

A település lélekszáma: 1100 fő

A könyvtár állománya: 6 675 könyvtári egység

Az álományban itt kereshetnek: http://opac.rfmlib.hu/WebPac/CorvinaWeb;?action=advancedsearchpage

A könyvtár szervezetileg összevont intézmény, elhelyezkedése közös épületben a Művelődési Házzal, alapterülete: 90 m2.

 

 

A könyvtár szolgáltatásai:

  • a könyvtári dokumentumok helyben használata, arra rendelt részének kölcsönzése
  • könyvtárközi kölcsönzés,
  • könyvtárhasználati foglalkozások,
  • rendezvények szervezése
  • író-olvasó találkozók,
  • másolás, szkennelés, nyomtatás, faxolás,
  • internet használat,

A könyvtár nyitva tartása:

  • Hétfő:                       13.00-16.00
  • Kedd:            8.00-11.00  -  14.00-16.00
  • Szerda:         8.00-11.00  -  14.00-16.00
  • Csütörtök:    8.00-11.00  -  14.00-16.00
  • Péntek:         8.00-11.00  -  14.00-16.00
  • Szombat:                14:00-16:00
  • Vasárnap ---------

 

 

szerda, 25 szeptember 2013 11:24

Térségi Művelődési Ház

 

Cím: 3994 Pálháza, Dózsa Gy. u. 151.
Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Web:  www.palhaza.hu
Tel: 06-30/907-53-71
06 70/559 41-83

 

 

 

Pálháza városában a 2010. májusi és júniusi esőzések miatt a meglévő csapadékvíz elvezető rendszer, melynek befogadója a Bózsva patak, nem bírta el a terhelést, és a leáramló vizek kiléptek a mederből.
A lezúduló felszíni csapadékvizeket a domboldalról vezetett, a főutca alatt áthaladó kiépített árok medre nem tudta befogadni, ennek következtében az Önkormányzat tulajdonában lévő 148/2 helyrajzi számú, valamint a 136/1 helyrajzi számú Dózsa György út alatt lefutó, a református templom előtt elhaladó és a főutca alatt átvezetett kiépített burkolt árok (137 helyrajzi szám) ingatlanokon keletkeztek károk.
Az árvíz tönkretette a templom körüli utakat és járdákat, megsérültek, megsüllyedtek a burkolatok, összetöredezés és anyagkárosodás is fellelhető.
A vízrendezés és az utak rendbetétele feltétlenül elvégzendő a további vízkárok megelőzése miatt.
Ugyanez vonatkozik a templom tágabb környezetére, az úgynevezett Szugra is.
Az árvíz a Református Egyház tulajdonában lévő 149 helyrajzi számú templom épületét és környezetét is érintette. Az árvíz átáztatta a templom falait és lábazatát, valamint a kerítését is. Kisebb mértékű szerkezeti károsodások jelei is megmutatkoznak. A templom és környezete is rekonstrukcióra szorul.

A károk elhárítására Pálháza Város Önkormányzata –konzorcium vezető- és a Református Egyházközség Pálháza –konzorciumi tag- az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében sikeres pályázatot nyújtott be a Településrekonstrukció az árvíz sújtotta településeken alapjára „Településrekonstrukció Pálháza árvíz sújtotta területein” címmel. Pályázati azonosító: ÉMOP-3.2.1/E-11-2011-0065.

Az árvíz okozta károk rendbetétele három fő feladatcsoportra tagolódik.
Első és legfontosabb a vízrendezés megoldása a további árvízkárok megelőzésére.
Második a közterületi utak és járdák helyreállítása, kialakítása, összhangban a vízrendezési feladatokkal.
A harmadik pedig a Református templom és környezete rendbetétele.

Vízrendezés megoldása a további árvízkárok megelőzésére, közterületei utak és járdák helyreállítása, kialakítása, összhangban a vízrendezési feladatokkal..

A fő célok megvalósítását úgy kívánja a város megvalósítani a pályázati szempontra és
forrásokra tekintettel, hogy a terület egységes arculattal és rendszerben jelenjen meg, és a
környezetalakítás a térség megjelenésének hosszú távú, végleges megoldását adja.
Ezért a pályázati kereteknek megfelelően a területrendezés három részre, ütemre bomlik, de
úgy, hogy mégis egy egészet képezzen.
A megoldandó problémákat és a projektben alkalmazott műszaki megoldásokat az alábbiak
szerint foglalhatjuk össze:

Az árvízzel érintett területen belül a közterületek állapota fokozottan leromlott, korlátozottan használható több helyen, mivel az útalapok teljesen átáztak és meggyengültek, jelentős teherbírás romlás következett be, több helyen a közterületek megsüllyedtek, illetve a burkolatok tönkrementek.
A tervezett műszaki tartalom tervezői felmérés alapján alátámasztott, az utak és gyalogos forgalom esetében a tervező forgalmi vizsgálata alapján készült el.
A projekt úgy került kidolgozásra, hogy egymással párhuzamos, közvetlenül kapcsolódó vonalas infrastruktúrafejlesztés és padkarendezés is megvalósításra kerül (útépítés - vízrendezés), a kapcsolódó zöldterületek is megújításra kerülnek.
A közterületek megújítása estében a közlekedésbiztonságot szolgáló közúti jelző táblák is kihelyezésre kerülnek a közlekedésbiztonság növelése céljából, melyeket a forgalomtechnikai terv határoz meg
Gondoskodunk a terület kerékpáros forgalmának biztosításáról a vegyes használatú utak kijelölésével, valamint a közterületeken és a templomhoz kapcsolódóan kerékpártámaszok is kihelyezésre kerülnek.
Az első ütem tartalmazza a csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos vízrendezés feladatkörét, és a vízrendezéshez kapcsolódó közterületek rendezését is. Ezek a közterület rendezések részben az árvízkárok miatt kerültek előtérbe, de nem elhanyagolható a vízrendezés megépítése során az építéssel érintett közterületek, elsősorban zöldterületek helyreállítása sem.
A második ütem a káreseménnyel érintett közterületek fejlesztése (városi funkciók).
Ezen belül az önkormányzati tulajdonú belterületi úthálózat fejlesztésére, járdák felújítására és fejlesztésére kerül sor. A két feladatcsoport egy időben valósul meg.

A káreseménnyel érintett közterületek fejlesztéséhez kapcsolódóan ingyenes használatú közterületi parkolók kiépítésére kerül sor, valamint a közintézmények környezetében kerékpár támaszok elhelyezésére is sor kerül.
A gyalogos forgalom számára járdák kiépítését tervezzük a középülethez, a templomhoz, illetve a csapadékvíz elvezető rendszerhez, és az úthálózat fejlesztésekhez kapcsolódóan.
A lakótelkek megközelítését a kapubehajtók kiépítésével segítjük elő.
A zöldfelületek fejlesztésére a csapadékvíz elvezető rendszerhez, illetve az úthálózat fejlesztéséhez kapcsolódóan kerül sor, járdák kiépítésére is sor kerül, illetve a meglévő járdák felújítása is megtörténik.
Az önállóan nem támogatható tevékenységekkel érintett közterületek kialakítását az érintett területszakaszokat mindig azzal a fő tevékenységgel együtt kezeljük, amelyekhez kapcsolódik.

Református templom és környzete rendbetétele
Projekt célja: A romantikus stílusban épült református templom épületének homlokzati felújítása, mely felújítás során a környező templomudvar és közterület is megújul, ezzel méltó környezetet teremtve a település legrégebbi templomépületének. További cél a templom részleges akadálymentesítése, valamint az emlékmű környezetének megújítása.
Fontos szempont volt továbbá az, hogy a megújított épület és a hozzá tartozó környezet a városi főtér szerepét is betölthesse, hiszen az udvaron belül elhelyezett emlékműnél tartják az ünnepi megemlékezéseket, és ennek a feladatnak is meg kell felelnie a felújításnak.

A Református templom felújítása - mely a tervezett fejlesztés kiemelt eleme a csapadékvíz elvezető rendszer megoldásával és a környezet és épület rehabilitációjával, valamint a templomudvar kerítésének rekonstrukciójával, melynek vízvédelmi szerepe is van, hiszen az udvar szintje lejjebb van a környező közterületnél, - minőségi változást jelent.

A megvalósítandó feladatok részletezése:

Meglévő héjazat cseréje a kor igényeinek megfelelő technológiai megoldásokkal, illetve templomhoz illeszkedő új héjazattal.
Bádogozások, ereszcsatornák és lefolyók cseréje épülethez illeszkedő anyagú és színű elemekkel.
Meglévő tetőszerkezet feltárás után meghatározott elemeinek cseréje, pótlása, javítása költséghatékony módon és szükséges mértékben.
Homlokzati felületeken vakolatok cseréje, pótlása, illetve eredetivel megegyező homlokzati felület kialakítása (díszítések visszaállítása)
Felázott falfelületek esetében falszárító vakolatok alkalmazása.
További felázások megszüntetése érdekében drénezett kavicsolt sáv kialakítása az épület körül.
Bejárati ajtó cseréje (csere után az építés korában használatos megjelenés biztosítása)
Részleges akadálymentesítés, a bejárat akadálymentesítésével.
A tervezett felújítás során a megadott anyaghasználat, valamint az alkalmazott homlokzati színek és megoldások illeszkednek a kultúrtáj épített környezetéhez, illetve az eredeti stílusjegyekhez.

kedd, 19 március 2013 09:57

Vágáshuta

A falut mai napig jelentős számú szlovák nemzetiség lakja. Hagyományaikat gondosan őrzik: népdalkör, tájház gondozza a szellemi és tárgyi emlékeiket.

A Vágáshutai Hagyományőrző Vegyes Népdalkör számos rendezvényen, kórustalálkozón szerepel szép eredményekkel, immár 15 éve. Az évről évre megrendezésre kerülő falunap, főzőverseny, közös ünnepségeken való részvétel a falu kulturális életének szerves részét képezik és az őslakosok, illetve az egyre bővülő üdülő közösség jó kapcsolatát erősíti. A kultúra terén igen sokat tesz a községért a Vágáshutáért Közhasznú Egyesület.

Tagjai és vezetősége lelkes patrónusai bármely rendezvénynek és a helyi hagyományápolásnak, nemcsak anyagi segítséget nyújtva, hanem aktív szerepet vállalva ezek megrendezésében és lebonyolításában is. A település szabadtéri színpadán fogadja évről évre a Nemzetiségi Dalostalálkozó számos fellépő csoportját a Vágáshutai Hagyományőrző Vegyes Népdalkör. A településen áthalad az Országos Kék Túra útvonala, de ezen kívül is egyre látogatottabb turisztikai célpont ez a különleges fekvésű település.

Ma már több erdei pihenőhely, szalonnasütő és tanösvény nyújt változatosabb programlehetőséget az idelátogató kirándulóknak a település határában. Az állattartás újból visszatérni látszik a településre, egyre több portán újból megjelent a baromfi, egy-két helyen jelen van a ló és néhány a hegyvidéki tájban legelésző gimesi rackajuh is növeli a látványosságot és fűszerezi e hegyvidéki falu hangulatát.

kedd, 19 március 2013 09:54

Kőkapu

Talán nincs is a földön olyan ember, aki legalább rövid időre ne szeretett volna kastélytulajdonos lenni. Különösen, ha ez a kastély vadregényes tájon, gyönyörű környezetben áll - mondjuk egy szép tó partján, sziklaszirten.

Ha nem is tulajdonosa, de vendége Ön is lehet a Zempléni-hegységben, Pálházától alig 7 kilométerre Kőkapun, a Károlyiak egykori vadászkastélyának.

A csodálatos völgyben haladva lélegzetelállító látvány tárul a szem elé, érkezzünk bár autóval, motoron, kerékpáron, gyalog - vagy a több mint száz éve épült erdei kisvasúton. A hangulatosan kanyargó út a tóhoz visz, partján megállva megcsodálhatjuk a múlt század közepén a sziklára épített vadászkastélyt (alatta a kisvonat alagútjával), amely szinte őrzi a magasból a vidéket. A kilátóból belátható a völgy mindkét oldala.

Ez a vidék a Károlyiak korában, majd századunk első felében felkapott vadászhely volt, megfordult itt több állami vezető is. Napjainkban nemcsak a vadászok kedvenc helye, hanem azoké is, akik a csendet, a tiszta, békés természetet szeretik, az erdei sétákat, a patak csobogását. Vendégeink csónakázhatnak, horgászhatnak a tavon, kirándulhatnak az erdei kisvasúttal. Kívánságra szervezünk gyalogos, és kerékpáros túrákat, borkóstolót, város- és múzeumlátogatást, lovaglást, szlovákiai kirándulást.

A Vadászkastélyban 10+10 (pótágy), a Hotel*** épületben 46+24 (pótágy), az ifjúságiszállóban 48, a rönkházakban 10-10 személy elhelyezésére van lehetőség, saját éttermünkben 150 vendég ellátásáról tudunk gondoskodni.

A kikapcsolódás, pihenés, baráti, vagy családi találkozók mellett, a 120 és 30 fős konferenciatermeinkben továbbképzések, csapatépítőtréningek tarthatók, az étterem pedig bálok, esküvők és más rendezvények helyszínéül is szolgálhat.

Győződjön meg minderről személyesen!

kedd, 19 március 2013 09:25

Füzéri Vár

1205 és 1209 között Bánk bán volt Abaúj vármegye ispánja, a falu is az ő birtoka volt. Füzér története szorosan egybekapcsolódik a füzéri váréval, ami egy vulkáni eredetű dombon áll. A vár egyik legkorábbi váraink egyike, a tatárjárás előtt épült, 1235-ben már állt. II. András megvásárolta a várat, innentől a hozzátatozó falvakkal együtt királyi birtok volt.

A vár és a hozzátartozó település a 16. századtól Perényi Imréé, majd a Báthoriaké, a Nádasdyaké, majd a Károlyiaké volt. 1526–1527-ben ebben a várban őrizték a magyar koronát.

A Rákóczi-szabadságharc után a település elnéptelenedett, de később újra benépesült.
A település fűzfákról kapta a nevét.

kedd, 19 március 2013 09:20

Füzérradvány

Füzérradvány (Radvány) nevét 1262-ben említették először az oklevelekben Rodowan néven.
Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt.

A radványi uradalom a Sárospatak feletti Makkoshotyka (Makramál) felett kezdődött a Radvány hegy és Radvány pataknál és Gönctől a mai Füzérradvány faluig terjedt, mint ez a füzéri uradalom 1270 évi határjárásából is látható.

1280 előtti oklevél szerint IV. László király Baksa nemzetségbeli Simon fia Tamás-nak adta a pataki ispánsághoz tartozó erdőóvók Radvány nevű földjét, és valószínűleg 1321-ben kerülhetett vissza Károly Róbert királyhoz, amikor Tamás fiai a pataki uradalommal együtt megkapták Borostyán várát és uradalmát. A 15.Századtól a Füzéry család birtokában volt.

A pápai tizedjegyzék szerint Radvány papja 1332-1333-ban 3 garas, 1334-ben 2 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.
Az 1910-es népszámláláskor Füzérradványnak 653 lakosa volt, ebből 637 magyar, 8 szlovák volt, melyből 333 római katolikus, 61 görög katolikus, 240 református volt.
A 20. század elején a település Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
A török időkben lakossága nagymértékben kipusztult, a 17. században a Károlyiak birtokába került, akik szlovákokkal és németekkel telepítették be. A Füzéry és a Bagossy család is rendelkezett itt birtokrésszel még a 19. században is.

No images found.